Kosárlabda fogadás
A
Labdarúgás és a tenisz mellett a kosárlabda fogadások nagy
jelentőséggel bírnak magyar sportfogadói körökben. Ezek közül is
magasan kiemelkedik az Egyesült Államok kosárlabda bajnokságának, az
NBA-nak a népszerűsége. Ez a népszerűség jól mérhető a fogadóirodák
kínálatának gazdagságában is. Érdekes, hogy míg az USA sportfogadói
között az egyetemi kosárlabda bajnokság (NCAAB) népszerűsége
vetekszik az NBA népszerűségével, európai fogadóirodákban gyakran csak
egy "spread" és egy kétesélyes ajánlattípussal találkozhatunk.
A kosárlabda egy gyors tempójú mérkőzés, melyben a nyerési esélyek, és
a szorzók is gyorsan (olykor másodpercenként) változnak. Gyakran
látható egy élő kosárlabdafogadás esetén, hogy egy fél perccel ezelőtt
még 3.6 -es szorzóval rendelkező csapat fél perc alatt a mérkőzés
esélyeseként jelenik meg ledolgozva hátrányát. Ez nemritkán csak 2
kétpontos dobásból áll. Ezek miatt a gyors változások miatt is
tartalmaz annyi izgalmat egy kosárlabdamérkőzés. Az over/under, vagy
másnéven alatt/felett fogadások is ugyanolyan népszerűek, mint a spread
fogadások, amelyek gyakorlatilag a handicap-et jelentik. Élő fogadások
esetén sokan a folyó negyed, vagy félidő történéseiből vonnak le
következtetéseket, és ezek alapján tesznek tétet egy-egy jövőben (10-15
percen belől) bekövetkező eredményre. És ha már a jövőbeli eseményeknél
járunk, említsük meg a "távoli jövőben" bekövetkező eseményekre utaló
fogadásokat. Ezek minden sportágban jelen vannak, és úgy történnek,
hogy a szezon kezdete előtt fogadunk egy szezon győztesére. Ezt
megtehetjük a szezon közben is, de akkor már a szorzók elég jelentősen
változhatnak a csapat addigi teljesítményének függvényében. Vagy a
hosszú távú fogadások vonatkozhatnak pl. a Wimbledon győztesére tenisz
esetén, de lehet szó Oscar-díj átadásra történő fogadásról is. Inkább
az Egyesült Államok kosárlabda fogadói között nagy népszerűségnek
örvendenek a játékosok teljesítményére vonatkozó fogadások, mint pl. az
adott játékos hány 3 pontos kosarat szerez, vagy vonatkozhat a fogadás
lepattanókra, stb.
Az NBA mellett kosárlabda tekintetében népszerűek az orosz, török,
német, lengyel, litván bajnokságok, ezek népszerűsége azonban meg sem
közelíti az NBA -ét. Míg jégkorong esetén viszonylag népszerű az orosz
bajnokság, addig ez a kosárlabdára egyáltalán nem mondható el.
Mellékesen jegyezzük meg, hogy valószínűleg ez részben a mérkőzések
korai kezdetének is köszönhető. Az orosz KHL mérkőzések kellemes
délután 3 órai kezdési időpontja sokkal szimpatikusabb, mint a hajnali
3-kor lejátszott NHL mérkőzéseké.
Kosárlabda fogadások esetén a hendikep 1.9 -es, vagy jobb
fogadóirodákban még ennél magasabb 1.95 -ös szorzói miatt használják
azt a módszert a fogadásokra, hogy 1.9 -es fogadásokat tesznek,
és a hét, hónap, szezon végére próbálnak minél jobb eredményt elérni.
Ez az eredmény úgy nyilvánul meg, hogy összevetjük a sikeres, és a
sikertelen fogadásokat. Például sikeres mérkőzés: 80, sikertelen: 70.
Fogadásonként ezer Ft.-os téttel számolva az eredményünk a
következőképpen alakul: 80 x 900 -70.000 = 2000
A képlet jelentése szerint a sikeres mérkőzések profitjából
kivonjuk a sikertelen fogadások tétjeinek összegét. Ez jelen esetben
nem nevezhető fényes eredménynek, mert 1000 Ft,-os téttel
számolva csak 2000 Ft. profitunk keletkezett. Már csak azért sem
nevezhető ez fényes eredménynek, mert 150 mérkőzésen értük el.
Hazánkban annyira nem elterjedt szokás, de amerikai sportfogadással
kapcsolatos fórumokon gyakran találkozunk olyannal, hogy a fórumtagok
aláírásában százalékok vannak megjelenítve, akár több sportágra
vonatkozóan. (leginkább NBA, NHL, MLB, és NFL) Ezek a százalékos
eredmények tulajdonképp a fenti példához hasonló eredmények % -ban
megjelenítve. Esetünkben pl. a következő lenne a % -os adat: 80 /150 =
53.3% Ez a semminél, vagy a negatív eredménynél jobb persze, de a profi
tippadók általában 56% körüli eredménnyel dicsekedhetnek. Az úgymond
profi tippadókról nekünk is megvan a magunk véleménye, mert eléggé
visszás szituáció, amikor a "profi" átnyújtja több száz dollárért a
vesztes tippet az amatőrnek. Ezeket a fizetős tippadókat nem kedveljük,
még ha "legalizált" formában történik is a tippadás. A legalizált forma
alatt a Covers és hasonló szolgáltatások tippadóit értjük, mint pl.
Steve Merril, vag Ben Burns. Korrektül fel vannak tüntetve az
eredményeik, csak ezek gyakran egy élet munkái. Ha valaki gondol egyet,
és bevásárolgat egy darabig, könnyen anyagi csődbe kerülhet, mert
nekik is vannak rossz szériáik, ill. negatív eredménnyel zárult
szezonjaik.
Egy kosárlabda rajongó ismerősünk, -akitől nem áll távol az új
módszerekkel kísérletezés- megosztotta velünk egy érdekes kísérletét
ebben a témában :
Néhány éve összeállított egy listát NCAAB fogadásokhoz, a legjobb találati eredményekkel bíró fogadókról.
A listán szerepelt 3-4 fórumokról kiválasztott tippadó, akik évek
óta
fórumtagok voltak, és évről-évre jó eredményekkel zárták a szezont.
Szerepeltek a listán a fentebb említettt "profik", akiknek az ingyenes
tippjeit tette meg, és fizetős tippjeiket is közzétették fórumokon
sportfogadók. A Covers-es profi tippadók mellett szerepeltek a listán
egy másik jó nevű tippadó csoport a Doc's Sport Service tippadói,
valamint egy harmadik társaság szakemberei. Mondhatni együtt volt a
szakma színe java. Az említett harmadik csoporthoz tartozik Brandon
Lang, akiről film is készült, nem is akármilyen szereplőgárdával, - az
egyik főszereplő Al Pacino volt. A film 2005 -ben jelent meg Two for
the Money címmel, Magyarországon Pénz beszél címmel került forgalomba.
A történet nagyjából arról szól, hogy Brandon egy nagyon jó tippadó
volt, de amikor pénzért kezdte el adni a tippeket, összeomlott a
felelősség súlya alatt. Ez elég jól tükrözi egyébként a valóságot, mert
jöttek neki a negatív eredménnyel zárt szezonok, így őt egy idő után ki
is hagyta a listáról. Ez másokkal is előfordult, ha nem teljesítettek
úgy, ahogy az elvárható lett volna. Még így is a következő nevek
szerepeltek a listán: Al DeMarco, Chuck O'Brien, Gabriel DuPont, Chris
Jordan, Steve Budin, Allen Eastman, Scott Spreitzer, Robert Ferringo,
Steve Merril, Ben Burns, Teddy Covers, Larry Ness. Az NCAAB mérkőzések
mellé később felvette még az NFL, és az NCAAF mérkőzéseket, gondolván
így még a tervezettnél is hamarabb gazdagszik meg. Azzal a problémával
persze már az első mérkőzésnapon szembesült, hogy a profik egyik
felének a jóslata homlokegyenest ellentmond a másikénak. Ezt a
helyzetet úgy hidalta át, hogy arra a kimenetelre fogadott, amelyet
többen láttak helyesnek. Jöttek neki az eredmények, de 2-3 eredményes
nap után általában jött egy sikertelen. Összességében kialakult
egy egyet előre, kettőt hátra, ill. kettőt előre, egyet hátra tendencia
keveréke, és végeredmény tekintetében elmondhatta, hogy elérte a
semmit. Nem keletkezett sem vesztesége, sem nyeresége.
Ilyenszempontból viszont ez a módszer egy bónusz kiforgatásához
megfelelő taktika lehet.
Később próbálkozott azzal a módszerrel is, hogy csak a fent említett
évek óta sikeres fórumtag tippjeit "követte". Egy darabig ez jó
módszernek bizonyult számára, majd véget ért a szezon. Már alig várta a
következő szezon kezdetét, gondolván úgyis megy minden tovább
ugyanolyan sikeresen. Végre elkezdődött a szezon, és jöttek a jó
tippek, de rosszak is. Ezekben a tippekben elmondása szerint azt
kedvelte, hogy a mérkőzésnap délelőttjén már meg voltak írva a fórumon,
nem élő, vagy mérkőzés kezdete előtt 3 perccel megadott tippek voltak.
Kényelmesen megtette a tippeket délután, és várta a mérkőzések
kezdetét. Ahogy halmozódni kezdtek a rossz eredmények, egyre inkább
kezdett átcsapni a dolog kapkodásba, élő fogadásokba, első félidőben a
második félidő eredményére megtett fogadásokba. Mivel ezeket a tippeket
nem tudta megtenni, a statisztika vezetése is értelmetlenné vált.
Gondolta nem probléma, majd elkezdenek már jönni a jó eredmények, de
ehelyett a következő történt: egyik nap bejelentette a srác, hogy ebben
a szezonban már nincs értelme tovább csinálni a dolgot, majd jövőre
megújult erővel. Többet nem ment arra a fórumra, -valószínűleg
azóta lement két hatalmas nyereséggel végződött szezon.
Kosárlabda fogadások népszerű bajnokságait már említettük, viszont
ugyanúgy, ahogy labdarúgás esetén nem lehet elmenni szó nélkül a
Bajnokok Ligája, és az Európa Liga mellett, -ugyanúgy elmondható ez a
kosárlabda esetén is. Hétvégéken gyakran 4-5 különböző kupa, liga
mérkőzéseiből is válogathatunk, akár olyan különlegességek közül is,
mint pl. az Alpok Adria Kupa.
Néhány fontosabb játékszabály:
Az észak amerikában, és az európában játszott kosárlabda mérkőzések
közötti legnagyobb különbség, hogy míg az NBA -ben 12 peres egy negyed,
addig az európai mérkőzéseken ez csak 10 perc. Részben ezért
vannak olyan különbségek a pontszámok tekintetében, hogy amerikai
mérkőzésen gyakran 200, vagy akár 220 pont feletti mérkőzésekkel is
találkozhatunk, európai bajnokságokban 160 pont körüli eredmények a
gyakoriak.
A játékot 5 fős csapatok játszák.
Ha egy játékos kettőnél többet lép a labdavezetés során lepattintás
nélkül, az lépéshiba, a labdát át kell adni az ellenfélnek. A
labdavezetés befejezése után azt már nem lehet újrakezdeni, mert az
kétszerindulásnak számít, és szintén az ellenfél folytatja a játékot.
A 3 pontos vonalon kívüli találat 3, míg a vonalon belüli találat 2 pontot ér.
Ha a dobó játékossal szemben szabálytalankodnak, és a dobás eredményes,
akkor a kosár számít, és egy büntetődobást ítélnek a csapat részére.
Sikertelen dobás esetén annyi büntetőt ítélnek a csapatnak, ahány
pontos lett volna a dobás (2, vagy 3)
Az európai kosárlabda mérkőzéseken 5, az NBA -ben 6 személyi hibával
lehet kipontozódni. Ha ez megtörténik, a kipontozódott játékos már nem
térhet vissza a játékba.
Támadás során 8 másodperc áll a csapatok rendelkezésére, hogy átvigyék
a labdát az ellenfél térfelére, ahonnan azt már nem lehet
visszajuttatni. A támadó csapatnak 24 másodperc a támadóideje, ha ennyi
időn belől nem dob kosárra a labdát az ellenfél kapja meg. Sikertelen
dobási kísérlet esetén ha a labda a palánkot érinti az óra megy tovább,
ha a gyűrűt érinti a labda újabb 14 másodperc támadóidőhöz jut a csapat.
Döntetlen eredménnyel nem érhet véget mérkőzés, ha a rendes játékidő így végződik 5 perc hosszabbítás következik.